2021.12.30. 
Az étkezés már többet és mást jelent, mint egy fiziológiai létszükséglet kielégítését – az étkezés ma már életstílus. Inspirálja azt etikai, elvi, vallási, egészségügyi indok, esetleg trend vagy influenszer, a különböző diéták és étrendek oly gazdag és egyben kaotikus portfóliója alakult ki, ami bőven túlmutat az étkezés alapvető létfenntartó szerepén.
Nem csoda… A világ nagy része ülő életmódot folytat: kevesebbet mozgunk, gép előtt ülve dolgozunk, ágyban fekve filmezünk, és mindezek mellett, nem mi termeljük meg az ételt: többnyire csupán választunk.
Vagyis sokkal kényelmesebben, többnyire néhány kattintással, egy-egy jól megválasztott asztafoglalással vagy bevásárló körúttal „vadásszuk” le mindazt, amit évezredekkel ezelőtt őseink minden fizikai erejüket és kőszerszámukat bevetve szereztek meg, például a paleo diétát is inspiráló Paleolit korban (Kőkorszak).
Ez nyilván az évszázadok során és a technológiai újításoknak köszönhetően folyamatosan finomodott, hiszen minden kor hozott magával olyan, új kényelmi funkciókat, amelyek az étel megtermelésében, megszerzésében és elfogyasztásában is óriási könnyebbséget jelentettek, de akkora szabadságunk a választásban és az elérhető választékban sose volt, mint most: a lehetőségek oly bőséges kínálatából választhatunk, hogy jó dolgunkban néha azt se tudjuk, mihez nyúljunk, mibe harapjunk.
Rendetlen étrendek 2022: a „kényelmi evés” és a „binge-eating” kora
Ami korábban inkább mennyiség, szezonalitás vagy épp státusz kérdése volt: azt esszük, ami van, annyit eszünk, amennyi van, akkor, amikor van, és annak megfelelően, aki vagyok (a társadalomban betöltött szerepemet tekintve), az már rég nem állja meg a helyét.
Sokszor már nem azért eszünk, mert tényleg éhesek vagyunk, vagy mert a szervezetünk igényli. Hanem azért, mert megtehetjük. Nassolunk, amikor Netflixezünk, „póteszünk”, amikor unatkozunk, „kényszereszünk”, ha olyan program van szó (pl. mozi), és sokszor észrevétlenül rabjaivá válunk az étel tárolását oly triviálissá varázsoló hűtőszekrény csábító közelségének.
A benyúlok-kiveszem, kattintok-házhoz hozzák, leülök-megetetnek dinamikája
olyan típusú komfortot teremtett a fejlett társadalmakban, amelyben már nem az ételhez jutás jelent gondot, hanem a tudatos választás, és sokszor, bizony magának az ételnek az élvezete. Mert manapság semmire sincs időnk, és ez alól az étkezési kultúránk és szokásaink sem kivételek: 5 perces receptek, elvitelre épülő piac, előre elkészített és csomagolt, fagyasztott menük, házhoz szállítás, 20 perces ebédszünetek.
Üdv, a közösségi evők társadalmában
Az étkezés hangossá, divattá és gyorssá vált. Milliónyi gasztroélménytől hemzseg a levegő, az internet, a közösségi média és az életünk: test- és egészségmegváltó étrendektől, gombamódra szaporodó diéta trendektől, fogyókúrás csodaszerektől, végeláthatatlan termékvariánsoktól, diéta appoktól, ilyen-olyan mentes megoldásoktól, egészség-influenszerektől. Az már önmagában sokat elárul a világról, hogy a #foodporn hashtaget már most több mint 277 millió alkalommal használtuk az Instagramon.
Az étkezés ma már nem magánügy, és sokszor nem az éhség megszüntetéséről szól.
Az önkifejezés, az önbecsülés, a társadalmi státusz és a minőségi élet fokmérőjévé vált. Azzal, hogy mit és miként eszem, sokszor állást foglalok: tudatosan képviselek valamit a világ és saját magam felé.
Ezzel alapvetően nem is lenne gond, azonban a tudatosság elvén feltételezett konzisztencia sokszor mégsincs jelen a pillanatnyi döntéseinkben. Egy diétás kóla nem nullázza ki McDonald’s-os ebédmenüt. A nem evés nem egyensúlyozza ki a fizikai mozgásban szegény életet. És a mindenmentes, nulla kalóriás ételek sem egyenlőek az egészséges életmóddal.
Északi-sarktól a Déli-sarkig, néhány falaton át
Vagyis pont úgy, ahogy az élet szinte minden területén, a modern kor emberének viselkedését sokszor meghatározó totális polaritás, vagyis a szélsőségekbe való belecsúszásra való hajlam, az étkezéssel kapcsolatos szokásainkban is megjelenik. Sőt, sok esetben dominánssá válhat.
A nem-fogyasztás, a divatfogyasztás, a gyorsfogyasztás vagy épp a túlfogyasztás mind-mind sarkított formája az étkezésnek, mégis, sokszor nem étkezési “zavarként”, hanem “modellként”, durvább esetben szokásként, megoldásként vagy épp (é)trendként definiálja őket a társadalom. Többniyre annak függvényében, hogy azt a média vagy a téma véleményvezérei miként pozicionálják.
A fejlett társadalmak
– óriási étkezési kényelme,
– a közösségi média által posztról-posztra nyomás alatt tartott test- és önértékelés,
– az állandóan változó ideálok,
– valamint a kívánt eredmények gyors, márkázott és beárazott „megvásárolhatóságát” validáló termékek sokasága
sokszor előbb, sőt helyettünk dönti el, hogy egészségesek, túlsúlyosak vagy épp szépek vagyunk-e.
Az életben nincsenek univerzálisan érvényes és egyenes utak… Pont ezért válhattunk az egyszerűsítés, a csomagolás és a prezentálás mestereivé. Legyen szó akár az ideális testkép, akár a tökéletes arcbőr, esetleg a mentális egyensúly vagy épp a boldog élet megfoghatatlan eszméjéről és szubjektív érzékeléséről, a közösségi média modellező ereje képes egy adott irány mentén újrarendezni az elképzeléseinket, és mint ilyen, „követhetővé” tenni a célt.
A modern kor által kitermelt, és a legjellemzőbb problémákat célzó, specifikus termékelőnyök hangsúlyozása mentén „marketingelt” eredménycsomagok azonban legtöbbször csak a vásárlás pillanatáig kísérnek minket: rövid távú kielégülést nyújtva, és azt az érzést keltve, hogy a vásárlás vagy az előfizetés aktusa már jelentőséggel bír. Pedig nem. Mint, ahogy az új futófelszerelés vásárlása sem jelenti azt, hogy tettünk valamit az egészségünkért: mindaddig, amíg valóban el nem kezdünk futni.
Ilyen típusú kondicionálás mellett nem csoda, hogy a döntéseink is sokszor pillanatnyi ingerek szülöttjei, melyeket mélyen áthat a FOMO (Fear of Missing Out) érzése: a félelem, hogy lemaradunk valami fontosról, és annak a kényszeres hite, hogy a legújabb az mindig egyenlő a legjobbal, és ha azt megveszem, akkor biztos minden más, és nagyon könnyű lesz – legyen szó fogyókúráról, dekorkozmetikai termékekről, bőrápolásról.
Ez a hozzállás pedig életünk rengeteg pillanatát áthatja, sokszor étkezési rutinunkat és szokásainkat is.
Adott étrendre váltással azonban első sorban magunk felé vállalunk kötelezettséget: ha egyszer rendet akarunk tenni az étkezési szokásainkban, akkor azt nem lehet trendről trendre ugrálva, impulzusok alapján megvalósítani. Vagyis meg lehet, de abból nem rend lesz, hanem káosz, és többnyire az egészségünk, a közérzetünk, valamint az étkezéssel kapcsolatos élményeink sérülnek majd: vagyis több kárunk származhat belőle, mint előnyünk.
2021 TOP diétái: egy kis ízelítő
A US News Best Diets idén már 11. éve listázta a diétákat, amelyek rangsorát különböző, a népszerűségnél sokkal mérvadóbb szempontok szerint állítják össze: kezdve a szív megfelelő működését támogató aspektustól a fogyókúra hatékony és hosszú távon fenntartható eredményességéig.
A vegán, a vegetáriánis a paleo és a keto diétán túl – amelyeket bővebben is kifejtünk majd a Rendetlen Étrendek cikksorozatunkban, ők a következő diétákat tették a 39 leghatékonyabb és legegészségesebb étrend első 10 helyére: Mediterrán, DASH, The Flexitarian, Weight Watchers, Mayo Clinic, MIND, TLC, Volumetrics, Nordic, Ornish, Jenny Craig.
A cikksorozat következő részeiben természetesen megvizsgáljuk a toplistázott diéta trendeket, de ennél azért sokkal mélyebbre is evezünk majd: a legveszélyesebb diéták és tévhitek, az étkezési zavarok történelme, a “one diet fits all” elvének megcáfolása, a mikrobiómával kapcsolatos kutatások mind egy-egy “ízgalmas” fogását képezik majd a Rendetlen étrendek cím alatt felszolgált menüsornak.
Addig is, fedezd fel a Company of Life webshopjában kapható, az egészségtudatosság jegyében összeválogatott termékeinket.
Képek forrása: Pexels.com
